Oldalak

2012. június 15., péntek

Szerenád, bankett

Június. 14./ Csütörtök:
Este kilencre kellett vissza menni az iskolához. A suli sportpályáján gyülekeztünk. Miután mindenki megérkezett beálltunk négyesével egymás mögé. A már meggyújtott fáklyáinkat kézbe is kaptuk, és így indultunk a szerenád helyszínére. Oda értünk után már el is kezdtük énekelni a dalokat. Az első dalt igazgatónknak Marika néninek zengtük el, majd a minket tanító tanároknak daloltunk és végül a két osztály osztályfőnökének áriáztunk. Ezt követően bementünk egy terembe ahol a pedagógusoknak szánt ajándékok voltak, amiket nekünk diákoknak kellett átadnunk. Én Tündi néninek nyújtottam át egy rózsát és képet a tablónkról. Majd elkóvályogtunk vacsorázni. Az étkezés után volt egy kijelölt terem ahol lehetett táncolni. A táncolni vágyóknak éjfélig volt lehetőségük ropni. Mihelyst éjfélt ütött az óra a zene leállt. Én még maradtam kicsit segíteni, majd jöttem haza apuval és közben Dávidot is haza vittük.

Szerenád.
Vacsora előtt. 


2012. június 14., csütörtök

Bolond ballagás

Ma volt az iskolámban a bolond ballagás.
A hosszú fárasztó ballagási próbák után beöltözhetünk óvodásoknak. Sajnos nem mindenki szándékozott ebben részt venni, de így is elég sokan voltunk. A termünkből indultunk, mintha rendesen ballagnánk, és dalokat énekeltünk. Leg elől ment Csabi és ő közben tolta taligában Dzsenit és Petrát a és mi többiek utánuk kóvályogtunk. Az iskola körbe járását követően indultunk is át az óvodába. Szerencsére az óvodában is sok szeretettel fogadtak minket.

Patty és én.

2012. május 25., péntek

Jótékonysági gála 2012

Mint minden évben ma is megrendezésre került a jótékonysági gála a Jókai Mór Művelődési házban. Az iskolámból sokan felléptünk különböző műsorokkal. Volt, akik tánccal, énekel vagy éppenséggel egy mese előadásával rukkoltak elő. Az osztályommal táncoltuk jobban mondva zumbáztunk. A többi évtől eltérően most nem utolsók voltunk, hanem az első felvonásban a hetedikek. A fellépésünk nagyon jól is sikerült hála osztályfőnökünknek, Kitti néninek.
  

2012. május 18., péntek

B2ST a Mondo magazinban!

Nem régiben jelent meg a májusi Mondo magazin, amit szokásomon kívül most megvettem. Az ok, amiért pénzt áldoztam egy újságra az nem volt más, mint, hogy a kedvenc együttesem szerepelt benne a B2ST. Az első, hogy Magyarországon megjelentek a médiában és most már úgy érzem, van remény, hogy a B2ST ide a hazánkba is eljusson egyszer egy szép napon.





2012. május 11., péntek

Dél-Korea

A szívemhez nagyon közel áll ez az ország. Már pár évvel ezelőtt magával ragadott a kultúrája, szokásai, hagyományos öltözéke a hanbok és az ünnepei. Majd a tévében láttam egy sorozatot, a Királyiház titkait, ami még  az eddigiénél jobban is felkeltette az érdeklődésemet Dél-Korea iránt. Különösen a történelme került nálam előtérbe és el is kezdtem tanulmányozni mindent vele kapcsolatba. Mára már tudom, hogy idővel, de el szeretném sajátítani a koreai nyelvet is és egyszer ki jutni szeretett országba.
Ha zene, akkor csak is Kpop-ot (Koreai-pop) vagyok hajlandó hallgatni. 2011 nyarán ismertem meg ezt a műfajt és egyből bele is szeretem. És az óta az összes előadott, bandát ismerem. A kedvenc bandám a B2ST.
Ha tehetem csak is Dél-Koreai filmeket nézzek interneten keresztül. Igazság szerint életemben sokat megnéztem már, de egyik sem volt olyan jó, mint a koreai sorozatok. A romantikus vígjátékok és a horrorok ragadnak magukkal a legjobban.  A kedvenceim: Heartstrings, Playful Kiss, You're beautiful, Tree of Heaven, Dream High, Hon/Soul és a Full House. 
Végül pedig pár kép Dél-Korea szépségeiről:
Songnisan Nemzeti Park. 
Changgyeonggung palota
A világ harmadik legmagasabb tornya a Szüul-torony. 
Hyangwonjeong pavilion.

Popchusa templom és mellette balra a Kelet legmagasabb Buddha szobra.

Saranghae South-Korea♥

2012. április 26., csütörtök

József Attila vetélkedő


Ma volt a nyugdíjasok által szervezett József Attila vetélkedő.
Egy csoportban voltam Pankával és Brigivel. Mi voltunk az ötös számú csapat. Először bemutatták a zsűrit, majd elmondták mire számítsunk a versennyel kapcsolatba. Utána kiadták a teszt lapokat, amit ki kellet töltenünk. Ezt követően jött a totó, ami egészen jól sikerült és ennek köszönhetően a második helyen voltunk. Később volt egy József Attila vers, amiből kivoltak „vágva” a szavak. A szókat nekünk kellet beírni.  Ezzel a feladattal és az ezt követővel sok pontot vesztettünk és nagyon lecsúsztunk a pontlistán. Az utolsó feladványban volt minden reményünk, de hiába, mert amit itt szereztünk pontszámot az nem volt elég ahhoz, hogy legalább bekerüljünk a harmadik helyre. Végül is nagyon jól éreztük magunkat és ez volt a lényeg. Utoljára kiosztották a díjakat és megvendégeltek minket sütivel. 

2012. április 21., szombat

Szombat


Ahogy minden évben most is az első áldozásra készülőknek volt egy néhány órás programja Petőfiszálláson. Ezért mivel én még csak most leszek elsőáldozó így én is részt vettem benne. Táborfalváról egyedül én mentem, de ezen kívül jöttek még Tatárszentgyörgyről, Hernádról, Dabasról is.
Reggel hétkor keltem és gyorsan elkészülődtem. Édesapán kivitt a buszmegállóba, ugyanis a busz ott vett fel engem. Miután a jármű megérkezett fölszálltam és helyet foglaltam. Az út nagyjából egy óra volt. Megérkezésünket követően lejöttünk a buszról és a padokhoz leraktuk a táskáinkat. Majd minden gyermeknek húznia kellett egy lapot amin egytől hétig számok voltak és ezek alapján dőlt el ki melyik csoportban lesz. Ezután elkezdtük gyakorolni a Szent mise énekeket. A dalokat befejezve a csapatok össze álltak. Én a hármas számú csoportban voltam itt én voltam a kapitány és az Isten gyermekei lett a csapat nevünk. Aztán kaptunk egy útlevelet, amit alá kelet íratni a hét állomáson. Az állomásoknál a kísérő hittan tanárnők voltak és feladatokkal várták a csoportokat. Miután végeztünk a hét állomással visszaballagtunk a padokhoz. Itt megebédeltünk. Az étel szendvics volt, amit a velünk jött szülök készítettek el. Később kihirdették az eredményeket a kis versenyről és mindenki kapott csokit az ügyességéért. Ezt követően a Szent kúthoz mentünk és itt készült egy csoport fénykép. Utána elsétáltunk Mária múzeumhoz és innen a zarándokboltba mentünk. Én nem vettem semmit, mert fizető eszközt elfelejtettem vinni. Viszont volt két aranyos kislány, akik ezt megtudták és meg leptek egy kis ajándékkal, aminek nagyon örültem. Majd összepakoltunk és indultunk is haza.